Az internet, de főleg a YouTube tele van olyan csatornákkal, melyeken hozzáértő, laikus, vagy szponzoráció miatt a témába belefolyó videósok tesztelnek különböző mobilokat. Ezek többsége a felhasználói élményt, a különleges újdonságokat próbálja bemutatni és egy átfogó képet adni az éppen tesztelt típusról. Akadnak persze specializált csatornák, melyeknek fókuszában a készülékek egy adott tulajdonsága, például kamera, vagy processzor áll, azonban ezen tartalmak többségéről elmondható, hogy amennyiben nem egy márka elfogult híve a videós, akkor nem tekinthető megosztó tartalomnak. Annál nagyobb azonban az ellenérzés az olyan tesztelőkkel szemben, akik a telefonok fizikai tűrőképességét teszik próbára, hiszen ezek a kihívások gyakran az eszköz "halálához" vezetnek és az adott modell birtokosai ilyen esetben egy emberként írják tele a kommentmezőt azzal, hogy ezeknek a videóknak semmi értelme, hiszen a való életben ilyen úgysem történik meg a telefonokkal.

A megkerülhetetlen Zack Nelson

  Valóban így volna? Tényleg nem fenyegetik extrém behatások a mobiljainkat?  Fölösleges nézettséghajhászás volna az ilyen tesztek lebonyolítása és videós tartalommá alakítása? A kérdésekre vannak persze válaszok, de előbb érdemes megismerkedni egy névvel, aki a műfajt csúcsra járatta, szórakoztatóvá tette, csatornáját pedig olyan megkerülhetetlenné varázsolta a tech iránt érdeklődők körében, hogy szállóigéi már mémesültek.

  Ez az ember Zack Nelson, akit a legtöbben a csatornája után csak JerryRigEverything-ként ismernek. Zack a videóiban csak kevés szót pazarol a specifikációkra, hangpróba és fülbemászó, epikus zenére bevágott tesztfotó nyomokban sem található bennük, az ő szakterülete ugyanis a telefonok szétszerelése, megjavítása, vagy éppen tönkretétele. Ez utóbbi tematika hozta meg számára leginkább a sikert, az ilyen témájú videókban ugyanis a legújabb slágertelefonokat, vagy különlegességeket veti alá olyan teszteknek, melyeket sokan túlzásnak vélnek. A főbb próbák a következők:

Karcpróba: A készülék különböző részei miképpen állnak ellen a különböző keménységű tárgyak behatásainak.

Tűzpróba: A kijelző mennyi ideig bírja ki a nyílt lángot, az égés nyoma idővel eltűnik-e vagy állandósul.

Hajlításpróba: Puszta kézzel elhajlítható, vagy eltörhető-e a típus, esetleg okozhat-e deformálódást az erőhatás.

  A három pontból jellemzően az első értelmét kérdőjelezik meg a legkevesebben, a másik kettőt viszont rendszeresen éri kritika, miszerint más-más okból, de egyaránt teljesen értelmetlenek, de a teljesség igénye miatt érdemes mindhárom, sőt egy negyedik szempontot, az ejtésállóságot is bevonva a listába, külön-külön megvizsgálni, hogy valóban teljesen öncélúak-e a fizikai strapatesztek, vagy van bennük valami ráció.

A karcpróba 

   Ennek a tesztnek igen egyszerűen összefoglalható a lényege: megmutatja, hogy milyen anyagból készült a telefon. Ez elsőre talán hülyeségnek hat, hiszen a specifikációs listákon elég világosan fel szokták tüntetni, hogy az előlap mondjuk Gorilla Glass 5-ös üveg, a keret pedig műanyag, de a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A gyártók ugyanis hajlamosak füllenteni a jobb eladások érdekében. A Ceramic Shield és a Sapphire Glass például az Apple két marketingtrükkje, amiknek valós mivoltáról éppen Zack rántotta le a leplet elsők között. A kerámia és a zafír ugyanis köztudottan kemény, karcálló anyagok, melyek az üvegtől magasabb értéket foglalnak el a Mohs féle keménységi skálán, tehát ha a vásárló meghallja, hogy az újonnan megjelent készülék kijelzője kerámiaüveg, a kameralencse pedig zafírüveg, akkor nagyobb eséllyel veszi meg az adott típust, vagy akár kevésbé ügyel a megfelelő védelmére.  Az ilyen marketinghazugságok pedig épp a karcpróbán lepleződnek le, amikor kiderül, hogy a kerámiapajzs és a zafírüveg pontosan úgy karcos lesz a 6-os fokozatnál, mint a mezei üvegpohár.

  Ennek a tesztnek tehát teljes mértékben indokolt a léte, hiszen hasznos, ha a vásárló tudja, hogy a hangzatos név mögött ugyanúgy hétköznapi anyag áll, amit jobb megfelelő módon óvni, hogy ne kelljen idő előtt mobilt cserélni, mert a fél millió forintos telefon kamerája a "kerámiazafírgyémántüvegre" került sok karc miatt elmosódott képet rögzít.

A tűzpróba

   A kijelzők nyílt láng általi tesztelése számos kérdést felvet, hiszen a való életben nagyon kicsi az esély arra, hogy hasonló dolog következzen be, de a nyári napsütés is előbb teszi tönkre a telefon érzékenyebb alkatrészeit, mint a megjelenítőt.  Persze a védőüveg vastagságáról és hőelvezető képességét valamilyen szinten megmutatja, hogy mennyi idő után kezd el elszíneződni a kijelző, illetve a panel jó minőségét is némiképp jelzi, ha képes regenerálódni, azonban ezt a tesztet nem túl tudományos igényességgel végzik, Zack is egy hétköznapi öngyújtót használ mindössze, így az eredményt sok tényező befolyásolhatja. 

  A tűzpróbáról ezek után elég egyértelműen kijelenthető, hogy inkább showelem, hiszen lényegi információval nem szolgál, maximum a nagyon silány minőségű kijelzőket leplezi le, a gyenge minőség viszont sokkal könnyebben fölfedezhető, hisz a filléres megoldások fényerő és színhelyesség terén sem szoktak megfelelőek lenni.

A hajlításpróba

   Mégis kinek jutna eszébe szórakozásból hajlítgatni, vagy konkrétan eltörni a telefonját? Senkinek! Jellemzően ezen gondolatmenet alapján nevezik Zack ezen tesztjét fölöslegesnek, és bár tény, hogy a konkrét szituáció elég ritka, elfelejtjük sokszor, hogy telefonunkat miféle fizikai behatások érik napi szinten. Sokan például farzsebben, vagy egy szűk farmer zsebében tartják mobiljukat, ami leülésnél nem kis erőhatást ró a készülékházra. Vagy fel lehet hozni az ágyra tett telefon esetét, amire a tulajdonosa véletlenül ráfekszik. Ezek mind-mind olyan esetek, amiknél a telefon a puha felület miatt általában nem törik el, de ha nem megfelelő az összeszerelés, akár el is hajolhat. Egy észrevehetetlen mértékben meghajlott telefon persze továbbra is remekül tud funkcionálni, azonban kétféle veszély is fenyegeti az ilyen mobilokat.

  Egyrészt az akkumulátorok különösen érzékenyek a sérülésekre, és enyhe hajlítás után is képesek lehetnek felpúposodni hosszabb távon, ami akár a készülék felgyulladáshoz is vezethet, ilyen helyzetben pedig már nem sokat számít, hogy a kijelző 6, vagy 10 másodpercig bírja az öngyújtó lángját. A másik probléma, hogy a drágább telefonoknál jellemző IP védelem kizárólag frissen kibontott készülékre vonatkozik. Amennyiben azonban sérülés, vagy deformálódás következtében a legkisebb helyen is elenged a ragasztás, a vízállóság azonnal semmissé válik. 

A szükséges rossz

  A különböző tesztek hasznosságának elemzése után már csak a konklúzió van hátra, ami szokás szerint nem teljesen egyoldalú, azonban mégis elég erősen billen az egyik irányba. A mérleg egyik serpenyőjében ugyanis csupán annyi van, hogy a telefonok ilyen módon történő gyötrése növeli az elektronikai hulladék mennyiségét, illetve, hogy a kijelző megégetése semmiféle valós szituációt nem reprodukál, a másik oldalon viszont jóval több érv van. 

  Kezdjük például azzal, hogy az ilyen videók hatására még azelőtt kiderülnek súlyos gyengeségek, mielőtt azok egy széles közönség felhasználói élményét tennék tönkre(lásd pl az első Galaxy Fold, vagy néhány, ropiként törő csúcskategóriás iPad, OnePlus és középkategóriás Xiaomi esetét), illetve egy kínosan elbukott strapateszt a gyártó későbbi termékein is nyomot hagyhat, hiszen a negatív reklám után az esetek többségében hatványozottan kénytelenek figyelni arra, hogy többször ez ne fordulhasson elő.

  Zack és társai tehát pótolhatatlan munkát végeznek és legyen bármilyen rossz végig nézni egy több százezer forintos készülék kettétörését, vagy azt hallgatni, ahogy a kés éle csikorog az alumínium kereten, ezekre a tesztekre nekünk, vásárlóknak szükségünk van, hiszen a gyártók több hónapnyi, vagyonokat felemésztő fejlesztési időszak után gyakran olyan készülékeket is piacra dobnak, amikről ők maguk is jól tudják, hogy egy masszívabb tok nélkül semmiképpen nem fognak ellenállni a mindennapok viszontagságainak.