Amióta létezik egynél több féle mobiltelefon, azóta tart a márkák közi harc, amiért csak kisebb részt felelnek a gyártók, annál inkább a vásárlók, újabban pedig főként az influenszerek vagy a tech videósok képesek egy-egy csípősebb kritikájukkal internetes világháborúkat indítani. Napjainkban az ilyen támadásoknak általában két fő célpontja van: az Apple és a Kínai mobilcégek. Nos most az utóbbi kategória egyik legnívósabb tagját, a Xiaomit szemelte ki a gyakran megosztó kritikus és publicista, Puzsér Róbert az Önkényes Mérvadó című rádióműsorban(az adás ide kattintva meghallgatható).

  A három műsorvezető figyelmét konkrétan az keltette fel, hogy a Xiaomi nemrég logóváltáson esett át, ami valljuk be, nem hozott túl jelentős változást, mindössze a sarkok lettek lekerekítve, viszont a munkát a cég Kenya Hara, elismert japán grafikusra bízta, a számlán pedig 90 millió forintnak megfelelő valuta állt. A valóban horribilis összeg jogosan háborította fel elsőre az általában a közélettel és politikával foglalkozó Puzsért, azonban az elfogadható értetlenkedésből a tech világban otthon nem lévő beszélgetőpartnerek hamar elkezdtek tárgyi tévedéseket, cinikus beszólásokat felhalmozni és az ügyben más véleményen lévő kommentelőket sértő jelzőkkel illetni.

  Az természetesen fel sem merült a trióban, hogy az összeg szimbolikus és egyfajta hadüzenet az Apple részére. Pedig erre elég komoly esély van, hiszen a megosztó vállalat korábban hasonló összegeket költött el hasonlóan jelentéktelennek ható módosításokra, a Xiaomi pedig nemes egyszerűséggel meg szerette volna üzenni, hogy ők sem sajnálják a vagyonokat, ha arculatépítésről van szó. Ehelyett érkezett a multik kérdéses erkölcsű működésének véleményezésén edződött kritikus elmélete, miszerint korrupció lehet a dolog mögött, és a kínai cég így próbálja meg felvásárolni a híres japán grafikust a hozzá társítható művészeti egyetemmel együtt. Szerintem nem szükséges magyarázni, hogy mennyire elrugaszkodott elképzelés, hogy egy világhírű művész és egy milliárdokból üzemelő rangos egyetem véleménye megvásárolható kevesebb mint 100 millió forintnyi kenőpénzzel, azonban az elmélet végül egy poénnal zárult miszerint a Xiaomi logója lekerekítve már-már emlékeztet a Fidesz jelképére, így nem meglepő a korrupció ténye, csak a nullák nem stimmelnek(Az, hogy a Xiaomi hogy kapcsolódik a magyar belpolitikához, örök rejtély marad...). 

  Az adásban ezután jött egy enyhe szépítés és egy jogos észrevétel, miszerint mégiscsak lehet, hogy van jelentése az új logónak, de ez esetben illene azt werkfilm vagy nyilatkozat formájában közölni a vásárlókkal is. A kritika teljesen reális, hiszen a mobilt használóknak csak töredéke ássa bele magát olyan mélyen a témába, hogy tisztában legyen az ilyen burkolt odaszúrások okaival és szimbolikájával. A rövid felívelést azonban hamar felváltotta az ezután vízözönként érkező tárgyi tévedések garmadája, ugyanis a műsorvezetők, de főleg Puzsér a témába belelovallva magát megpróbált egyre nagyobb igazságokat közölni a Xiaomival kapcsolatban, mindezt úgy, hogy a logó már pusztán mellékszereplővé vált.

  A műsor egy pontján például a Xiaomi termékeiről kerek perec elhangzik, hogy(főként az Apple készülékeivel összevetve) gagyi kínai telefonok. Nos, a mobilokhoz kicsit is értő ember itt rögtön a kezébe temeti az arcát, hiszen elég egy pillantást vetni mondjuk a Mi 11 Ultra specifikációira, hogy kiderüljön, hogy töltési sebesség, kamerás képességek, akkumulátortechnológia, kijelző vagy épp hangzás terén a Xiaomi "gagyi" csúcsmodellje bizony nem csak, hogy állja az összevetést a legmodernebb iPhoneokkal, de még föléjük is tornyosul.

  Hasonlóan kínos pillanat volt, amikor szóba került, hogy hiába pályázik a Xiaomi az Apple és a Samsung helyére, ahhoz előbb még az LG-t és a Nokiát is le kéne hagynia. Az állítás furcsasága, hogy nem kell napi szinten Tech2-t nézni vagy Mobilarénát olvasni ahhoz, hogy az ember szembesüljön az LG mobilos részlegének bezárásáról illetve a Nokia diadalmenetnek távolról sem nevezhető egyhelyben toporgásáról. A két egykor nagynevű cég felülmúlása tehát még a kisebb, Kínán kívül nem is forgalmazó gyártóknak sem nagy kihívás a Xiaomi pedig azonos idő alatt  egy-egy Radmi Note modellből többet ad el általában, mint az LG vagy a Nokia az összes piacon lévő típusából együtt.

   Ezek után egy kis jóslással egybekötött helyzetelemzésbe is belefogott a trió. Állításuk szerint a Xiaomi már nem az a cég ami egykor volt és az Apple nyomdokaiba lépve egyre drágább és drágább lesz minden típusuk, egészen addig, amíg már nem lesz árkülönbség az iPhoneokhoz viszonyítva. Ez a gondolat is érezhetően abból fakad, hogy nem igazán néztek utána a mobilpiacon uralkodó helyzettel. Ma már korántsem az iPhoneok a legdrágábbak, a Xiaomi pedig bár nem is egy méregdrága, de cserébe forradalmi újdonságokat felvonultató típust dobott a piacra, még bőven gyártják Redmi és Poco név alatt az ár-érték bajnok modelleket és Xiaomi felirattal is megjelenik időről időre egy-két 200.000 forint alatt kapható flagshipkiller.

   Puzsérék tehát a téma bármiféle ismerete nélkül estek neki a Xiaominak először csak marketinges és pénzügyi, majd technológiai szempontból is, amihez persze minden joguk megvan, azonban nem nehéz a mondatok mögül kihallani, hogy a kritika alapját a Kínával szembeni politikai ellenérzés adja, amin az sem segít, hogy a mobilokkal kapcsolatos ismeretük kimerül a régebbi iPhone modelleknél, hiszen az adás során Horváth Oszkár a 3 kamerás iPhoneok létjogosultságát is elvitatja. Ez után a Xiaomi elleni nyílt támadás után pedig már csak az a kérdés: Az amerikai szankciókat, a vírus okozta válságot, a kínai telefonokkal szembeni sztereotípiákat és a Huawei által a kínai piacon birtokolt majdhogynem egyeduralmat átvészelő vállalat képes lesz-e túlélni a kíméletlen megmondóember ádáz rohamát, vagy ez már túl nagy csapás lesz és menthetetlenül az LG sorsára jut?