A Huawei elleni szankciók előtti időben a Honor név egyet jelentett a kimagasló ár-érték aránnyal és a fiatalos, vonzó stílussal. A korlátozások azonban sajnos érezhetően visszavetették a Huawei által másodlagosnak kezelt cég tempóját és szinte egyetlen típust sem adtak ki ezek után. Egy ügyes trükknek köszönhetően azonban a Honor független lett, miközben az anyacéggel közösen tervezett modellek már készen álltak a bemutatóra. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazánkban is elérhető Honor 50 széria immáron Google támogatással szerezhető be. A sima Honor 50 egyébként korrektre sikerült, remek kijelzője és prémium kialakítása miatt még talán meg is éri a viszonylag magas árát, azonban kapott egy rá semmiben sem hasonlító kisebbik testvért. A Honor 50 Lite verziójának tervezése során azonban súlyos hiba történt, ugyanis úgy tűnik, azzal számoltak, hogy a nehezen visszaszerzett, de a rivális cégeknél alapvető alkalmazások elegendőek lesznek a készülék eladásához, a valóság viszont egészen más.

Külső:

  A Honor 50 Lite egy hazug készülék. Szemből a szokásosnál vékonyabb kávákkal, üvegnek tűnő, még "versenycsíkkal" is ellátott hátlappal, kellően lekerekített kerettel és gigantikus, flagshiphez méltó tudást ígérő kameraszigettel bárki számára különösen vonzó ajánlatnak tűnhet. A szemrevaló megjelenés ráadásul kellően egyedi is, nem igazán lehet a konkurenseknél felfedezni egyetlen hasonló telefont se. A dolgot viszont két dolog árnyalja. Egyfelől a fekete verzióról szinte azonnal meg lehet mondani, hogy műanyag, ráadásul mellőzi a csíkozást is, másfelől, viszont teljesen félrevezető képet ad, a típus valódi tudásáról, de persze ez nem von le semmit külső értékeiből.

Minőség:

   Sokan gondolják úgy, hogy műanyagból nem lehet minőségi telefont gyártani, ez azonban nincs feltétlenül így, amire a Honor 50 Lite is jó példa. Az összeszerelés ugyanis minőségi, a felhasznált plasztik sem holmi fröccsöntött gagyi, az előlap pedig annak ellenére, hogy nem Gorilla Glass, ugyanazok a természeti törvények hatnak rá, nevezetesen, ha leesik eltörik, ha pedig a Mohs skála 6-os szintjén elhelyezkedő anyaggal simítjuk végig, akkor karcok keletkeznek rajta, melyek a 7-es szintnél már jóval mélyebbek lesznek.

   Komoly gond tehát nincs a minőséggel, viszont jelentősen csorbítja a típus érdemeit, hogy egyes konkurensek ilyen árszinten már üveg hátlapot vagy fém keretet is megengednek maguknak, nem sokkal drágábban pedig már az IP53, sőt az IP67 is előfordul, melyek egyikét sem tartotta fontosnak a Honor.

Képernyő:

   A kijelzők terén az elmúlt években hatalmas fejlődés történt az elmúlt években. Nem is olyan rég ugyanis a középkategóriában szinte kizárólag IPS panelekkel találkozhattunk, a kevéske AMOLEDes Samsung pedig hajlamos volt a beégésre, túlszaturált képük pedig sok vicc tárgya volt. Mára azonban a dél-koreai óriás javított a minőségen a konkurensei pedig technológiát váltottak, így mára már ott tartunk, hogy 100.000 forint környékén is gond nélkül találni 90, sőt akár 120hz-es OLED kijelzőket.

   A Honor viszont ezt nem vette észre, így hiába elismerésre méltó az 50 Lite három oldalon extra vékony és alul sem vészes kávája az átlagos fényerővel rendelkező 6,67"-es 60hz-es IPS megjelenítő szimplán kevés 2021-ben. A dolog különösen fájó, hiszen a normál Honor 50 egyik erőssége pont a kiváló minőségű kijelzője, így jogos elvárás lenne, hogy egy olcsósított verzió ezen a téren legfeljebb minimális visszalépést tartogasson. Alapvető felhasználásra természetesen ez a kijelző is remekül megfelel, légüres térben pedig még meg is lehetne dicsérni a panel tervezőit, hiszem IPS ilyen vékony keretet még sosem kapott talán, de a konkurenciával szemben az első másodpercben elvérzik ezen a téren a teszt alanya.

 Hangzás:

   A Huawei és a Honor pozíciója elég kettős a hangzás terén. Egyfelől képesek világbajnok hangzást produkálni, ha kedvük van hozzá, másfelől valami érthetetlen okból kerülik a sztereó hangzást és ez a probléma jelen telefon esetén is érződik. A készülék ugyanis a gyenge vizuális teljesítményt egy felejthetően átlagos mono hangzással fejeli meg, ami ugyan podcast hallgatásra megfelel, hiszen hangereje és hangminősége kellően jó ahhoz, hogy akár zuhanyzás közben is érthető legyen minden szó, de semmiképp sem ideális játékhoz vagy filmezéshez, ilyen felhasználásra ugyanis akár hasonló áron is kínálkozik néhány sztereóképes alternatíva.

Teljesítmény:

   Az 5G feltűnésével sok felhasználó szembesült a technológia árával, ugyanis több gyártó is piacra dobott egy-egy típusból 5G-s variánst, amik jellemzően amolyan butított, mégis erősebb verziók voltak közel azonos áron. Ez azt jelentette, hogy a modernebb lapkakészlet érdekében IPS-el helyettesítették az OLED kijelzőt, elvettek legalább egy kamerát és több mint egy tucatnyi megapixelt. Logikus lenne tehát, hogy a kijelzőben alaposan lebutított Honor 50 Lite egy ilyen kompromisszum alapján szintén birtokosa legalább egy Dimensity 700-as chipnek, ez azonban sajnos nincs így. 

  A valóság ugyanis az, hogy az abszolút korrekt 6/128GB-os kivitelű készülék mindössze egy Snapdragon 662-es lapkát kapott, amit ugyan a Poco M3 kapcsán mindenki az egekbe magasztalt, ez azonban annak volt köszönhető, hogy ahhoz a típushoz 50-60 és nem 100.000 forintért lehetett hozzájutni. A 662-es ugyanis egy jól sikerült, de vérbeli belépő kategóriás lapka, ami eredetileg a 665 utódjaként fogható fel hasonló, 11nm-es kialakítása és alig 5%-al jobb teljesítménye okán, de mivel majd egy évvel később jelent meg, már a középkategóriába méltatlan lett volna. Ebből következik az, hogy az 50 Lite komolyabb játékra alkalmatlan, a nagy kijelző ellenére a multitaskingra sem igazán optimális, a felhasználói élmény pedig várhatóan 1-2 év alatt nagy mértékben degradálódni fog. 

Szoftver:

   Mivel a Honor hivatalosan is különvált egykori anyacégétől, ki tudott bújni az amerikai szankciók alól, ráadásul a korábban remekül megalkotott EMUI rendszer Magic UI névre keresztelt verzióját is megtarthatta, így lényegében minden megvan ami szükséges ahhoz, hogy szoftveresen a Honor 50 Lite egy remek telefon legyen. Ezt a képet erősíti, hogy az optimalizáció remek, a falhasználó néha tényleg elhiszi, hogy valami komolyabb lapkával van dolga. A testreszabhatóság szintén kellő mértékű, bár a hardveres korlátozások itt is megakadályozzák néhány funkció, például az Always on display meglétét.

  Vannak azonban elsőre nem látható gondok is, melyek később üthetnek vissza. Az egyik ilyen az, hogy a Magic UI alatt nem a legújabb Android verzió fut, ha pedig a jövőben tervezik a frissítést komoly gondot okozhat az, hogy immáron nélkülözniük kell a Huawei élvonalbeli szoftverfejlesztői gárdáját, így jóval kisebb csapatra fog hárulni a feladat, hogy egy stabil, javulni és megújulni egyaránt képes, Android 12-re épülő felhasználói felületet hozzanak létre. Egy ilyen volumenű feladatnál pedig korántsem garantált a siker.

Akkumulátor:

   A Huaweire jellemző volt mindig is a jó üzemidő, csúcskategóriához közel pedig a villámgyors töltésen sem spóroltak soha, elég a P40 Lite-ra gondolni, ami a 100.000 forintos kategóriába hozta el a 40W-os értéket és a bőven kétnapos üzemidőt. Nos ezen a téren a Honor 50 Lite sem marad szégyenben. A telep 4300mAh-s, ami bár nem rekorder(ekkora telefonokban bőven találkozunk manapság 4500-5000-es értékekkel is, viszont nem 18, de még csak nem is 40, hanem 66W-al tölthető, ami egyrészt brutálisan gyors, másrészt érezhetően egyfajta licitálás a Realme és az Oppo által szinte már általánossá tett 65W-os értékére.

  Ezen a téren tehát kifejezetten korrekt eredményekkel büszkélkedhet a Honor 50 Lite, bár hozzá kell tenni, hogy ma már közel sem olyan kimagaslóak ezek az értékek, mint lettek volna egy-másfél éve, ezért ezen tulajdonságok önmagukban még nem viszik el a hátukon a típust.

Kamera:

   Ha megnézzük a Honor és a Huawei termékpalettáját könnyen rájöhetünk, hogy mindkét márka esetén nagy szerepet kap a fotózás, elég csak a P és a View típusneveket említeni melyek egyértelműen a képalkotásra utalnak. A Honor 50 Lite nevében azonban nem sok utalás történik a kamerákra, minőségét azonban sajnos a Lite jellemzi a legjobban. Az előlapi kamerára komolya panasz nem lehet, 16MP-es, sajnos mentes az autofókusztól, de korrekt HDR képeket készít, viszont érzékelhető, hogy a középszerű lapka nem igazán alkalmas a képek feljavítására, ráadásul a Honor érezhetően híján van még a tapasztalt szakembereknek, ugyanis a típus érezhetően gyengébben szerepel, mint a gyakorlatilag azonosnak tekinthető Nova 8i. 

  A hátlapi kamerákra ugyanez igaz. A 64MP-es főszenzor egész szép fotókat készít, bár hajlamos a túlszaturálásra. Ennél egy fokkal reálisabb színekkel dolgozik a 8MP-es ultraszéles látószögű modul, mely nappal teljesen vállalható felvételeket készít, éjjel viszont felejtős, valamint makró fotókra sem képes. Erre szerencsére, vagy sajnos ott van a 2MP-es képalkotó, melynek haszna megkérdőjelezhető, akárcsak a hasonló felbontású mélységérzékelőé. Videós funkciók terén szintén akadnak gondok, az 1080p/30fps-es felvételei ugyanis nem méltók egy 2021-es középkategóriás mobilhoz.

  A Honor 5 Lite tehát nem lesz a fotósok álma, viszont tagadhatatlan, hogy a kontrasztos, erősen szaturált képei a közösség felületeken jól tudnak mutatni, ami a készülék célcsoportjának általában fontosabb, mint a valóság tökéletes leképzése. 

Extra funkciók:

   A Honor kifejezetten fiatalos márka lévén sokáig nagyon ügyelt arra, hogy készülékeiben legyen mindig valami különlegesség, például ujjlenyomatolvasós gesztusvezérlés, pop-up kamera, ez azonban ennél a modellnél nem figyelhető meg. Nincs például bővíthetőség, az Always on Display vagy a kijelző alatti ujjlenyomatolvasó az IPS technológia miatt hiányzik és bár NFC és Jack van, de cserébe a Bluetoot és az USB-C szabvány sem éppen a legfrissebb, pedig ezen a téren korábban nem jellemezte szűkmarkúság a gyártót. Ezen kompromisszumok önmagukban nem jelentenék a világ végét, de nagyon átlagossá teszik az egyébként sem túl kiemelkedő mobilt.

Ár/Érték arány:

   Ha van ennek a telefonnak igazi mélypontja, akkor az az ár-érték arány, hiszen a specifikációk alapján a Honor 50 Lite egy teljesen szimpatikus, a konkurenciánál jóval divatosabb, megnyerőbb külsővel felruházott belépő szintű mobil lehetne melyet gond nélkül lehetne ajánlani. A helyzet azonban az, hogy a gyártó még bevezető áron is 100.000 forintért kínálta, a mostani normál ár pedig gyári garanciával pár forint híján 110.000 Ft, ami abszurd, még úgy is, hogy a Google nélküli, de képalkotó szoftverben kicsit jobb Huawei Nova 8i még ennél is drágább.

   Ennyi pénzért már a minden téren jobb Redmi Note 10 Pro is beszerezhető, de nagyjából bármely androidos gyártó kínálatában fellelhető hasonló áron sokkal potensebb eszköz, ami elég kínos ha azt vesszük, hogy a Honor korábban pont az elképesztően jó ajánlatairól volt ismert. Az egyébként is rossz helyzetet tovább rontja, hogy a legújabb hírek szerint közel sem biztos, hogy a Honor nem jut a Huawei sorsára a közeljövőben, így kérdéses, hogy mégis ki akarna egy egyenlőre kétséges jövőjű gyártó mellett elköteleződni. A Honor 50 Lite tehát minden túlzás nélkül egy rossz készülék, mely kapcsán egyedül azt lehet felhozni mentő körülményként, hogy tervezése nagyjából a Huawei történelmének legnagyobb mélypontjára datálható, bár ez érthető okokból hidegen fogja hagyni a potenciális vásárlókat.

Külső: 9/10

Minőség: 7/10 

Képernyő: 4/10 

Hangzás: 6/10 

Teljesítmény: 3/10

Szoftver: 7/10 

Akkumulátor: 8/10 

Kamera: 6/10 

Extra funkciók: 6/10 

Ár/Érték arány: 3/10

Összesítve:59/100

50-59:Rossz vétel!