Bár egyesek szerint világméretű összeesküvésről és millió dolláros lefizetésekről van szó, a legtöbb telefontesztelő egyetért abban, hogy összességében a fotózásra legalkalmasabb mobilok Huaweiek. Nem véletlen, hogy a Dxomark és MrWhosetheboss kameratesztjein mindig a P és a Mate szériák szerzik meg a legtöbb pontot még úgy is, hogy videózás és szelfik terén a P40 Pro+ megjelenéséig nem igazán tudtak elsők lenni. Azonban egyre több hozzáértő(MrWhosetheboss, Tech Spurt, Unbox Therapy, hogy csak párat említsünk) hívja fel a figyelmet arra, hogy manapság már egészen kicsi a különbség kamerás téren a telefonok között, és az extrém körülményeket leszámítva hasonló teljesítményt nyújtanak. Azért, hogy ezt igazolni vagy cáfolni tudjam, összemértem két nálam lévő telefon kamerás képességeit két radikálisan eltérő árkategóriából. Az egyik versenyző, 2019 kamerakirályának is nevezett P30 Pro kompaktabb és olcsóbb kiadása, a 250.000 forintos áron elstartolt Huawei P30, ami azonban fotózás terén nem sok kompromisszumot kötött a nagytesóhoz képest, az ellenfele pedig 2020 egyik legolcsóbb valóban használható telefonja, a 31.000, vagy szállítással együtt 35.000 forintos Umidigi A7 Pro.

Főkamera:

   Az első komoly meglepetéssel már akkor is szembesül az ember, ha bármiféle előzetes beállítás nélkül AI rásegítéssel lő pár képet az ember a két telefonnal, ugyanis vízjel nélkül alapos vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy rá lehessen jönni, melyik képet melyik telefon készítette. Bár a Huawei minden esetben jobban visszaadja a valóságot(például a bicikli színét, vagy a fényviszonyokat) a jobb, 40 megapixeles Quad-Bayer szűrős szenzorának hála, azonban egyes esetekben ez hátrányára válik, mivel a Samsung telefonokhoz hasonlóan túlszaturáló Umidigi 16 megapixeles kamerája erősebb és látványosabb színekkel dolgozik és nem egyszer adja fel a leckét a csúcskészüléknek. erre kiváló példa a sárga virágokról készült kép, ahol a P30 képén bizony nem túlzottan emelkednek ki a virágok a sárgászöld szárak és levelek közül, az A7 Pro ezzel szemben a valóságtól kissé eltérve jelentősen kiemeli a kép témáját, ami a hétköznapi felhasználónak akár még jó is lehet. Az ablakban lévő virág esete szintén jól mutatja a két szoftver különbségét, hiszen míg a Huawei a valóságot örökítette meg jelentős és pontos háttérelmosással, addig a Umidigi AI-ja babrált az élességgel és a fényerővel, így a növény olyan részeit is láthatóvá tette, amit a rivális nem, azonban emiatt a háttér kifejezetten szétesett a kellemes homályosodás helyett, és némelyik levélen zavaró fehér "körvonal" is megjelent.

Ultraszéles látószög:

   Ezen a téren látszólag kiegyenlített a küzdelem, lévén mindkét telefon 16 megapixeles ultraszéles kamerát kapott. A látszat azonban csal, ezen a téren bizony a P30 előnye tagadhatatlan, hiszen sokkal természetesebb hatást kelt, jobb dinamikatartománnyal dolgozik és jobban visszaadja  a tűző nap érzetét. A Umidigi ezzel szemben komorabb, szürkébb eredményt produkál, azonban részletesség terén nincs komoly eltérés. Egyetlen hiba vehető észre a P30 kapcsán, ez pedig a jobb alul hiányzó árnyék, amit az A7 Pro meghagyott, míg a csúcskészülék furcsa módon, érthetetlen okból eltüntetett.

Zoom:

A P30 széria a konkurenciát minden tekintetben megelőző zoom képességgel szerzett hírnevet magának és bár a sima P30 nem kapott periszkópos kamerát, szégyenkeznie nem kell. A furcsa azonban az, hogy az optikai zoomal egyáltalán nem rendelkező A7 Pronak sem. A Huawei tavalyi üdvöskéje alapból egy 3-szoros zoomot ajánl fel, hiszen ez az optimális a 8 megapixeles telefotó kamerának, míg a Umidigi belépő készüléke megelégszik a 2-szeressel is, ami egy jó döntés volt a gyártótól. Ennek az az oka, hogy a 16 megapixeles képek ilyen csekély belenagyítás után még nem tűnnek darabosnak, így teljesen használhatók, bár egyértelműen gyengébbek, mint a Huawei esetében. A P30 maximális digitális zoomképessége 30-szoros, míg a riválisé csak 8-szoros, azonban a fair küzdelem jegyében a rossz fényviszonyok közti tesztnél mindkét telefont egyaránt 8-szoros közelítéssel használtam, az eredmény pedig egyértelmű. A P30 ezen a téren messze lehagyja olcsóbb kihívóját részletesség terén, de az elmondható, hogy az ilyen mértékű nagyítás elég negatívan hat a kép minőségére, így használatának kevés értelme van.

Makró:

    Bár sokan kizárólag nagyítással oldják meg a makrófotókat a P30 és az A7 Pro egyaránt rendelkezik valódi makró móddal. Ezt a drágább készülék esetén az ultraszéles látószögű kamera biztosítja, míg a belépő szintű Umidigi egy külön 5 megapixeles egységet kapott erre a célra. Logikus lenne, hogy ha kifejezetten makrófotózásra készül egy kamera akkor az biztosan jobb, de ez nincs így. Ez az idén kismillió telefonban előforduló alacsony felbontású szenzor a célnak ugyan megfelel, de messze elmarad a Huawei megoldásától, ami élénk és gyönyörű képeket készít nagy részletgazdagsággal. Az A7 Pro ezzel szemben jó fényviszonyok közt kissé fakó, de egyébként használható végeredményt produkál, azonban esti beltéri fényviszonyok mellett láthatóan elvérzik a gyenge és olcsó kiegészítő kamera.

Éjszakai fotózás:

   A P30 éjjel mutatja ki igazán a foga fehérjét, és bizonyítja be, hogy miért is nevezhető igazi flagshipnek. Ez mondjuk a vakuval készült képek esetén még nem olyan szembetűnő, bár a részletgazdagságban már itt is jelentkezik a különbség, azonban mindkét telefon jól kerüli a zajosodást  és használható végeredményt produkál. Azonban a vakut kikapcsolva megmutatkozik a nagyobb szenzorból és a profibb szoftverből adódó előnye a P30-nak ugyanis a Umidigi vaksötét képével szemben a Huawei egy  fantasztikus képet alkotott  ahhoz képest, hogy egyedül egy másfél méterre lévő, a kép témájától és a telefontól enyhén elfordított laptop szolgáltatta csak a fényforrást.

Összegzés, végszó:

   A teszt elején gondolni sem mertem volna arra, hogy ilyet mondjak, de ki kell jelenteni, hogy objektívan nézve hétköznapi használatra és hobbifotózásra abszolút nem éri meg csúcskészüléket venni, ugyanis a 31.000 forintos belépő szintre árazott A7 Pro egy gyengécske Helio P23-as chippel(amire bizony nem lehet komoly kameraszoftvert építeni) bőven állta a sarat nappali körülmények közt a mobilfotózást egy éve új szintre emelő P30-al szemben. Persze ha valaki éjszakai életet él , vagy rovarokat szeretne fotózni annak érdemes befektetni egy drágább készülékbe, de összességében úgy tűnik, hogy az évről évre egyre hangosabban reklámozott mobilos kameraverseny egyfajta lufi. Ezek után mindenkinek csak azt tudom ajánlani, hogy vásárlás előtt ha teheti legalább a bolt polcán próbálja ki a megvenni kívánt telefonok kameráját, illetve nézzen összehasonlító videókat, hogy nehogy fölöslegesen költsön pénzt minimális kamerás többlettudásra.

   (A fotók kézből készültek, bármiféle külső stabilizálás nélkül, autofókusszal, valamint a Blog.hu 5MB-os korlátozása miatt a képek butítva jelennek meg, így természetesen készíthetők jobb képek mindkét telefonnal, azonban a mindennapi felhasználást és a Facebook posztokban megjelenő felbontásban szintén leskálázott képeket maradéktalanul reprezentálják.)