A telefonfüggőség mára már vitathatatlanul népbetegségnek számít. Talán ezzel magyarázható az a jelenség, hogy a minden eddiginél nagyobb, komplexebb és sokoldalúbb okostelefonok elterjedésével párhuzamosan nem, hogy tovább csökken, hanem látszólag érthetetlen okból több helyen nő a minél butább, minél egyszerűbb telefonokra a kereslet. Ezt a piaci lehetőséget lovagolta meg a lengyel Mudita nevű cég a Pure-al, amire közösségi finanszírozásból hamar össze is gyűlt a pénz.

  Normális esetben itt jönne a felsorolás arról, hogy mit tud a készülék, jelen esetben azonban célszerűbb egy negatív listán felsorolni, mit mellőz a nevéhez méltó módon letisztult készülék:

-Nincs benne nagy felbontású OLED, vagy IPS panel, csak egy 600x480-as felbontású, szinte 0 fogyasztású, mindössze 16 árnyalat megjelenítésére képes E-ink kijelző.

-Nincs notch, vagy kamerasziget, de még kamera sem, pusztán egy zseblámpa.

-Nincs Gorilla Glass védelem, pusztán kellemes tapintású műanyag.

-Nincs 5G, sőt igazából semmilyen internetkapcsolat.

-Nincs méretes akkumulátor, de még az iPhone SE-t is alulmúlja 1600 mAh-s kapacitásával, viszont akár hetekig is képes üzemelni ezzel a kapacitással.

-Nincs USB-jack átalakító a dobozában, hiszen a telefonon van jack csatlakozó.

-Nincs magas sugárzási érték, így a legjobban rettegők is gond nélkül használhatják.

   Ezen lista alapján úgy tűnhet, hogy a Pure egy igen kellemes készülék lett, ami bőven megfelel az alap feladatokra és remek kis rehabilitációs élmény lehet azoknak akik nem tudnak 10 percnél többet a mobiljuk nélkül létezni, azonban a történetben van egy csavar....A Pure abszolút nem olcsó, ugyanis a jól összerakott és valóban minőségi eszközt a  Mudita pont azoknak az idősebb, pénzesebb embereknek szánja, akik a régi puritán élményt kívánják újraélni és emiatt az árcédulára bátran ráírták az előrendelőknek is a 279-es számot(és sajnos az Euró jelét is), a megjelenést követően pedig 349€-t kell kifizetni annak aki ki akar menekülni az okostelefonok egyre bonyolultabb világából.