A Xiaomi az utóbbi években vitathatatlanul magáévá tett egy, a számok alapján gyümölcsöző, azonban a nyers logikával nehezen érthető stratégiát, melynek lényege, hogy egymástól alig eltérő árazású és képességű mobilokat dob piacra, ráadásul olyan mennyiségben, hogy a márkán belüli konkurencia megjelenése gyakorlatilag biztosra vehető. Ilyen rivalizálás lépett fel a gyártó két leányvállalatának, a Redmi és a Poco ár-érték arány terén bajnoknak nevezhető típusai közt. Érdemes tehát megnézni, hogy a rekordeladásokat döntő Note széria 10 Pro jelzésű modellje, vagy a legelső Pocophone egyenesági leszármazottja, az F3 a jobb vétel.

   A döntést a típusok külső jellemzői valószínűleg nemigen fogják befolyásolni. Mindkét esetben közel 200g-os, méretes üveg-műanyag-üveg szendvicsről beszélhetünk cseppállóságot garantáló, tehát jó minőségű összeszereléssel. Legfeljebb a színválaszték lehet lényeges, a Note ugyanis csak fehéreskék és szürke(a bronz verzió csak a Mi Fan Festival idején volt elérhető), míg a Poco fehér, fekete és egy izgalmasabb mintázatú kék változatban is kapható. A két típus közti hasonlóság oka egyértelműen a szinte azonos kijelző, egész pontosan egy 6,67"-es, tehát meglehetősen nagy, 120hz-es AMOLED, ami bár csak FullHD felbontású, bőven beillene egy flagshipkillerbe is. A POCO-nak mondjuk apró előnye ezen a téren, hogy 1200 helyett akár 1300 nitre is képes ráadásul HDR10 helyett a 10+-os verziót is támogatja. A panelba fúrt lyukba elhelyezett kamera szintén nem azonos a két típusnál. Bár pixelszám alapján egyértelműen tűnik a Poco fölénye a valóság egészen más, ugyanis a Note 10 Pro 16MP-es egysége egy nagyobb méretű szenzor, a kisebb felbontás miatt pedig egy pixelre így jóval több fény jut, ami a legtöbb esetben többet ér mint néhány extra képpont.

  A hátlapon is hasonló a helyzet, a Redmi fölénye fotók terén egyszerűen vitathatatlan, ha számításba vesszük, hogy 108MP-es szenzora egy csúcskategóriás készülékbe is beillene, és bár optikai stabilizációról nem beszélhetünk, a mára már maximum átlagosnak mondható, az F3-ban is fellelhető 48MP-es 1/2" méretű szenzort megeszi reggelire. Az ultraszéles kamerák terén már más a helyzet. Itt mindkét esetben 8MP-es érték lelhető fel a specifikációs listán, viszont a Poco fejlettebb processzora ügyesebben hozza ki a gyengécske képalkotóból a maximumot. Az 5MP-es, az autofókusz miatt egészen használható telemakrókamerák terén nagyjából egyenlő eredményekről lehet beszélni, viszont a Note kapott egy negyedik, mélységkamerát is, aminek valódi hasznát nem igazán látni, ugyanis portréfotók terén a Poco sem szeret hibázni. A videós képességekről szintén kell szólni , hiszen az F3 magabiztosabban készít videókat általánosságban, azonban ha a Note megfelelő körülményeket kap messze látványosabb végeredménnyel kecsegtet.

  Bár a Redmi kétségtelenül erős fotós mobil, sajnos nyert erő terén meg sem tudja közelíteni riválisát. RAM és tárhely terén még nem érződik a Poco előnye bár az F3 rendelkezik 8/256GB-os verzióval is, de értelemszerűen annak az ára is borsosabb. Viszont amíg a Note 10 Pro tulajdonosok kénytelenek beérni a 4G-s Snapdragon 732G-vel, ami abszolút nem egy erőgép és csak az árkategóriában elvárt teljesítményt hozza, de semmi többet, addig az F3 Snapdragon 870-es lapkája gond nélkül hozza a tavalyi flagshipek teljesítményét, ami időtállóság szempontjából sokat számít illetve a komolyabb játékok 120hz-es stabil futásához is fontos.

  Egy ilyen előzést nehéz behozni, azonban a Redmit nem kell félteni, ugyanis az akkumulátorkapacitás terén pontosan 500mAh-t licitál rá a Pocora, ami kombinálva az enyhébb étvágyú lapkával hosszabb üzemidőt eredményez, ami sokaknál fontosabb szempont, mint a nyers erő. Szerencsére a vezetékes töltés mindkét típusnál kellően gyors, maximum 33W-os, így a nagy kapacitások ellenére sem kell egész éjjel tölteni a két típust lemerülés esetén.

  Az utolsó terület, ahol a teljesítményhátrányát a Redmi igyekszik behozni, az az extra funkciók kategóriája, bár itt is akad néhány tulajdonság amiben holtverseny van. Például ilyen a sztereó hangszórók megléte, az NFC, vagy az ifnraport. Azonban a Poco nem bővíthető míg a Redmi még két SIM használata mellett is, ráadásul a jack csatlakozó is csak a Note-on található meg.

  Jelen helyzetben is fennáll a tipikus Xiaomi jelenség, azaz bármelyik telefont választja az ember rosszul nem járhat. A dologhoz viszont hozzátartozik, hogy a két készülék közt nincs tökéletes egyensúly, ugyanis hiába impozánsabb a Redmi kamerája és hiába van felszerelve az F3-ból talán direkt kispórolt extrákkal, a legtöbb hátrány kompenzálva van. A jobb főszenzort a hatékonyabb képfeldolgozó rendszerből fakadó előnyök, a bővíthető tárhelyet az alig drágább 8/256GB-os verzió, a nagyobb aksit a Snapdragon 870 7nm-es kialakításából adódó nyugalmi állapotban kisebb fogyasztása közel tökéletesen kompenzálja, így a Note 10 Pronál nem igazán marad olyan aduász, ami a nagyjából kétszeres teljesítményre és az 5G-re méltó válasz lenne. A Xiaomi tehát lehet, hogy valamit elszámolt, hiszen majdnem tökéletes, sikerre ítélt középkategóriás telefonjukat elhomályosították egy szinte túl jól árazott erőgéppel.